Bejelentkezés

Bejelentkezés

Felhasználó név
Jelszó *
Emléklezz rám

Werner Gyula író, országgyűlési képviselő.

 

Werner Gyula (Ónod, 1862. szeptember 6. – Budapest, 1926. október 28.)

Ónodon született 1862. szeptember 6-án a 404. sz házban.

Az anyakönyvi bejegyzés szerint: „Werner Gyula Ádám, Szülők: Werner Edward, Horváth Karolina Ónod Nr. 404. Keresztszülők: Marsovszlay Ádám, Megátson Róza”  

A szülői ház pontos megállapítása nehézségekbe ütközik. Egy 1854-ből származó térkép alapján ez a mai József Attila utca 16-18. sz telkeknek felel meg.

Apja Werner Edward pénztárnok volt (Werner Adolf ciszterci pap-író bátyja). A család a kétéves Gyulával továbbköltözik Tiszafüredre, ahol megszületik Adolf nevű testvére, majd onnan Pétervásárra. Középiskoláit Egerben, jogi tanulmányait ugyanott és Budapesten végezte. 1887-ben az államtudományok doktorává avatták. 1887-ben Heves megyében kezdte közigazgatási pályáját. 1887 őszén Bánffy Dezső báró, akkori Beszterce–Naszód megyei főispán mellé került és szolgabíró, félévvel később árvaszéki ülnök lett. Bánffy báró leköszönése után Alsó-Fehérmegye főispáni titkárává nevezték ki. Bánffy Dezső miniszterelnökké való kinevezése után a központi sajtóosztályhoz hozta fel. Az 1896. évi választásokon szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselővé választották, és a parlament tagja maradt több cikluson át. Mint politikus és publicista a kormánypárt egyik tekintélyének számított.

Bővebben...

Cudar Péter Bán

Ónod birtoklásában a Miskolc nemzetséget a Cudar család követte. E családhoz köthető a középkori vár kiépítése, mely évszázadokig meghatározta Ónod fejlődésének menetét.

Cudar család történet:

Abaúj megye szomszédos területén élt Bölcsi Balázs fia, Dénes. Bölcsi Dénesnek öt fia született - Domonkos, János, András, Sándor és Balázs. Domonkosnak nyolc fia élte meg a felnőttkort. Jánosnak három fiáról tudunk. Ez a generáció már általában nem a Bölcsi (Bocsi), hanem a Cudar családnevet viselte.

Kezdetek:

A család felemelkedésében döntő szerepe lett Domonkos fiának, Péternek. Valószínű, hogy már Károly Róbert királyi udvarában is szolgált. Péter legfeljebb néhány évvel lehetett fiatalabb Anjou Lajosnál, akivel életre szóló szoros kapcsolat alakul ki. Lajos uralkodásának már első évében birtokkal jutalmazta Pétert. A véletlen játszott Péter kezére: Borsod vármegye alispánja és bírótársai királynak küldött jelentése szerint (1343. február 13.) Felsőónod birtokosa - Egri Mihály - Mohi falu piacán megtámadta Ónodi Pál fia Istvánt, és két sebet is ejtett rajta. Ónodi - önvédelemből - Egrit halálosan megsebezte. Az özvegy vizsgálatot kért az ügyben. Kiderült, Ónodi István ártatlan. Egri Mihály halála révén viszont családja férfiágon kihal.

A felszabadult és így a királyra szállt birtokot Lackfi Miklós mester relációjára 1343. március 16-án Lajos király Bölcsi Cudar Péter királyi apródnak adományozta, aki aztán Egri Mihály özvegyének és leányának járó hozományt és leánynegyedet kiadta (1346).
1346-ban szlavóniai birtokokat kap Péter Lajos királytól. 1348-ban már a Budához közeli Tinnyén is birtokos. A királyi apród nem csak vagyonban, hanem rangban is gyorsan emelkedik. 1350-ben pallosjogot kapott a királytól.

Anjoukori Okmánytár V. kötetében található idézet, az 1350. esztendőből:

"Nagy Lajos király tekintetbe véve magistri Petri dicti Zwdar, filii Dominici de Bulch, aulae nostrae juvensis /Czudarnak mondott Péter mesternek, a Bőcsi Domokos fiának, udvari ifjunknak/ érdemeit, pallosjogot adományoz."

Bővebben...

Lorántffy Zsuzsanna

Lorántffy Zsuzsanna 

(Ónod, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.)

 

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna

Élete

Lorántffy Zsuzsanna élete a 17. század egyik legviharosabb időszakára esik.
A 16. század békésnek számító utolsó harmada 1593-ban háborúba torkollott. A török birodalom megpróbálta összeroppantani a magyar királyság megmaradt, egyre vékonyodó holdsarló alakú karéját. 1596-ban viszonylag rövid, kemény ostrom árán elesett Felső-Magyarország kapuja, Eger.

A mezőkeresztesi síkon Mohács után először találkozott szemtől szembe a szultáni, ill. a királyi magyar fősereg. A szultán maradt a véres küzdelem nyomán a csatatér ura. Ekkor pusztult el Dél-Borsod sok virágzó települése, köztük jó néhány véglegesen, például Muhi mezőváros is. 1599-ben tatárok dúlták a vidéket. A Sajótól ölelt négybástyás ónodi vár, mellette a tornyokkal erősített palánkkal körülvett mezőváros ekkor vált véghellyé. Korábban Eger árnyékában húzódott meg, Diósgyőr s főleg Szendrő mellett csak másod-vonalbeli erősségnek számított. 1600-ban aztán az országgyűlés gyorsan határozott kiépítése és őrségének gyarapítása ügyében. A következő évben már az építési munkálatok megszervezése is napirendre került. Elrendelték, hogy egész Abaúj vármegye jobbágysága és Zemplén vármegye egyik alsó járásának lakói Ónodot építsék (a borsodiak feladata Diósgyőr és Szendrő jó karban tartása volt). 

Bővebben...

Kazinczyné Török Sophie

Kazinczyné Török Zsófia avagy szendrői gróf Török Sophie (Ónod, 1780. február 19. – Nagyvárad, 1842. február 14.) Kazinczy Ferenc felesége, férje halála után is gyermekeik nevelője, az író emlékének ápolója.

 

Élete

Származása, neveltetése
Arisztokrata családban született. Apja gróf Török Lajos (1748. október 7. – Nagykázmér, 1810. június 23.), anyja gróf Roggendorf Alojzia (Louise) (1754. február 14. – ?) volt. 1776. augusztus 25-én kötött házasságukból három gyermekük született: a legidősebb, Josef; és két leány, Sophie és húga, Marie-Susie.
Az apa a kassai tanulmányi kerület igazgatója, a fiatal Kazinczy Ferencnek pedig 1786-1791 között főnöke volt. Szabadkőműves páholyt alapított, melynek fiatal pártfogoltja is tagja lett.

Bővebben...

Dálnoky Nagy Sámuel

Dálnoky Nagy Sámuel (Ónod, 1775. július 23. – Miskolc, 1827. szeptember 7.) főgimnáziumi tanár, költő.

Élete
1775. július 23-án született Ónodon. Nagyapja Dálnoki Nagy Sámuel református lelkész. Atyja is református lelkész volt, 1769-től 1780-ig Ónodon szolgált. Itt kötött házasságot 1774. január 11-én a Tiszakesziből származó Tasi Végh Judittal. Következő évben született Sámuel fiuk.

József nevű testvére 1778. március 3-án született. Apja 1779. december 20-án elhunyt.

Dálnoky Nagy Sámuel iskoláit Sárospatakon végezte. Majd alig húsz évesen a miskolci református főgimnaziumba került, ahol poéták tanításával foglalkozott. 1801-ben megnősült és elvette Szőts Zsuzsannát. A házasságból négy gyermek született: 1802-ben Susanna, 1805-ben Sámuel, 1813-ban Eszter és 1816-ban Therézia.


Dálnoky Nagy Sámuel a miskolci gimnázium professzora, a miskolci református lyceum poétika osztályának tanítója, majd subrectora lett. Később még latint és németet is tanított. "Mint végzett theológus 1795-ben a Kovács Károly elmenetelével megüresedett sub rectori állásra hívatott ... az inferior és superior syntáxisták osztályainak tanítására . . .” , majd 1809-től poétikát tanított. Munkája hamar elismerést váltott ki. Kitüntetés volt tanítványának lenni. 1796-ban Szűts Sámuel kéziratos naplójában olvassuk: "Aratáskor . . . promoveáltattam a grammatisták közé és lettem tanítványa Dálnoky Sámuel urnák . . ." Nevelői munkáját lelkiismeretesen végezte. Egyre több feladatot kap, és azokat igyekszik tökéletesen teljesíteni. Az 1799-ben kelt egyik jegyzőkönyv szerint " . . . Subrector Dálnoky Sámuel Ur azon tekintetből, hogy hivatalának terhe nevelkedett . . . fizetésen felül egy hordó részére adandó borral néminemüképen jutalmaztasson meg."

Bővebben...