• 
• 

Országos Állat-és Kirakodó Vásár - Ónod

Részletek

Kategória: Kategóriába nem sorolt

Közzétéve: 2020. augusztus 05. szerda, 10:58

Írta: Super User

Találatok: 134986

 Egy 1396. július 9-én kelt oklevelében Zsigmond király Ónodnak Mezővárosi és Vásártartási jogot adományoz. Ónod ezzel az egyik legrégebbi vásártartási joggal rendelkező település az országban, hisz a mai napig minden hónap első csütörtökén Országos Állat- és Kirakodó Vásár kerül megrendezésre a településen, sok ezres vásározó részvételével. A vásár a kora hajnali órákban kezdődik és az időjárástól függően 13-14 óráig tart.

 

 

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal sertés árusításra vonatkozó tiltó határozata továbbra is érvényben van! Az Ónodi Vásárra sertést beszállítani tilos!

Vásártérre történő belépéshez szükséges feltételek állatárusítók részére: 

 

Vásári és piaci helypénzek

(az árak az általános forgalmi adót is tartalmazzák)

 

	egység
Vendéglátás (büfé kocsi helye)	m2	1200 Ft
Bútor, faáru	m2	500 Ft
Ruhanemű, édesség, használtcikk, zöldség, gyümölcs, termény, takarmány, növény, szárnyas állat, kisállat, hobbiállat, hal valamint sátorból, utánfutóból, talajra helyezett vegyes áruféleségek	m2	300 Ft

 

B) Nagytestű számos állat

Szarvasmarha, borjú, szamár, öszvér, bivaly	db	500 Ft
Juh, kecske	db	300 Ft
Gida, bárány	db	200 Ft

 

D) Járművek

		parkolás
Tehergépkocsi	db	800 Ft
Személygépkocsi	db	500 Ft
Pótkocsi	db	400 Ft
Utánfutó	db	400 Ft
Állati erővel vontatott jármű	db	400 Ft

A vásári napokon közterület használat rendje a vásárra érkezőkre nézve kötelező.

 

Vásárral kapcsolatos ügyintézés: Illés Sándorné                Fotóalbum a vásárról klikk ide

                                               tel.: 46/466-101              Légifotók a vásárról klikk ide

 

 

A vásárban nem árusítható, tiltott termékek listája:

 35/1995. (IV.05.) Kormányrendelet

a vásárokról és a piacokról

(kivonat a jogszabályból)

3. § (1) Vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.

Tiltott, nem árusítható termékek listája

(2) Vásáron és piacon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozható forgalomba:

a) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;
b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;
c) kábítószernek és pszichotrop anyagnak minősülő termék;
d) mérgező és veszélyes anyag;
e) látást javító szemüveg, kontaktlencse;
f) polgári használatra szolgáló kézi lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, robbanó- és robbantószer (ideértve a petárdát is), gázspray;
g) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;
h) kulturális javak;
i) védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;
j) olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik.

Kizárólag az adott termékre érvényes működési engedéllyel árusítható

(3) Vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba:

a) fűszerpaprika-őrlemény;
b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szerint meghatározott jövedéki termék;
c) növényvédő szer;
d) barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;
e) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek).
(4) A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és növényegészségügyi, köztisztasági előírásokat.

4. § (1) Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősül. Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - magánszemély árusíthat.

(2) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy kizárólag

a) a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot,

b) a saját gazdaságban előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket,

c) mézet (lépesmézet), saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt

árusíthat, az élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó külön jogszabály szerint.

(3) Gomba csak ott árusítható, ahol a piaci gombaárusítás ellenőrzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működik.

(4) A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.

(5) Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő - a devizajogszabályok szempontjából belföldinek tekintendő - egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakóvásáron és használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, továbbeladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.

(6) E rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.

 

Használt megunt holmijait milyen adózási feltétellel árusíthatja a vásárban?

(gyakran elhangzó kérdés a vásárt üzemeltető számára ezért mellékelünk egy kis segitséget!)

Ha a magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor ebből származó jövedelmét az ingó átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítania, és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót (szja). Nem kell ugyanakkor megfizetni az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem után az adót. Ha az ebből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, nem keletkezik adóköteles jövedelem és szja-fizetési kötelezettség. Számla-, nyugtaadási és áfafizetési kötelezettség sem terheli.

 

Ha a magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként ugyan, de gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos mértékű szja-t és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie kell. Nem alkalmazhatja a 200 ezer forintos szabályt, ugyanakkor, ha az ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. A gazdasági tevékenység áfaalanyiságot eredményez, így a magánszemélynek adószámmal kell rendelkeznie, számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége van.

 

Ha egyéni vállalkozóként teszi

Ha egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az ebből származó jövedelmét nem az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai alapján kell kiszámítania, hanem az általa egyéni vállalkozóként választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítania, és ennek megfelelően kell teljesítenie az adókötelezettségeket. Az egyéni vállalkozó áfa-adóalanynak minősül és a tevékenysége keretében végzett ingó értékesítéshez kapcsolódóan számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége van.

 

Kinőtt ruhák eladása nem gazdasági tevékenység

Ha például a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából ruhákat vásárol, majd a megunt, kinőtt ruhákat értékesíti, akkor ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt. Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy magánszemély a régi, feleslegessé vált könyveit értékesíti, vagy ha egy kismama a gyermekei feleslegessé vált, kinőtt ruháit adja el.

 

Abban az esetben azonban, ha egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol gyermekruhákat, hogy azokat utóbb rendszeresen értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.

 

Amennyiben egy kismama értékesíti  a gyermeke kinőtt ruháit, megunt játékait és az ebből, valamint az adóév során más ingó vagyontárgy értékesítéséből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. Nem kell jövedelmet megállapítani a bevételből akkor sem, ha a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít ruhákat, egyéb ingóságokat, és az így megszerzett bevétele nem haladja meg éves szinten a 600 ezer forintot.

 

Másképp kell kezelni, ha a magánszemély a saját maga által előállított ingóságokat értékesíti, például könyvet ír, vagy festményeket, szobrokat, ékszereket készít, és azokat árusítja. Ezeknek a vagyontárgyaknak a létrehozására irányuló tevékenység önálló tevékenységnek minősül, így nem az ingó átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a magánszemély jövedelmét, és ennek megfelelően kell teljesíteni az adókötelezettségeket is.

 

Az Ónodi Vásáron rendszeresen jelen vannak az adóhatóság ellenőrei, így kérünk minden árust, hogy tájékozódjon az őt érintő adózási szabályokról! A kellemetlenségek elkerülése érdekében, amennyiben azt az adózási szabályok előírják, tegyen eleget a nyugta vagy számlaadási kötelezettségének!