Ónodi orvosi emlékek

Részletek

Kategória: Történelem

Közzétéve: 2013. március 18. hétfő, 20:31

Írta: onodwebadmin

ÓNODI ORVOSI EMLÉKEK

Írta: Dr. Takács Jenő főorvos 2005-ben

 

Hazánkban, a múlt kutatása ma reneszánszát éli, s a kultúra újjászületését jelenti.
A magyar államalapítás és a kereszténység felvételének ezredik évében jelent meg ÓNOD MONOGRÁFIÁJA c. könyv. Elismerés és dicséret: illeti azokat, akik tudásukkal és szorgalmukkal feltárták Ónod mezőváros történelmi múltját. A könyvet lapozgató Olvasó azonban nem kap kielégítő ismeretanyagot a település XIX. és XX. század orvos történetéről, az orvoslás praktikáiról, s a népegészségügy fejlődéséről.

 Sajnálatos, hogy a megyei tiszti főorvos naplói csak 1879-től álltak rendelkezésemre. Az 1800 - 1879 közötti időszak naplói hiányzanak, vagy elkallódtak, vagy megsemmisültek.

Az előzmények késztettek arra, hogy a SOTE Orvostörténeti Könyvtár és Levéltár, valamint a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára, továbbá a Történelmi Hivatal és a Borsod Megyei Levéltár közreműködésével összegyűjtsem az ónodhoz kötődő XIX. és XX. század orvosainak genelogiai adatait és életpályájuk korhű leírásait.

Tisztában vagyok azzal, hogy az orvostörténeti irodalom tanúsága szerint valóban jó életrajz írása ritkán sikeres vállalkozás. Egyet érthetünk Szentágothai János akadémikus eszmeiségével, mely szerint "Hazánkra kiemelten érvényes az a ténymegállapítás, hogy egy-egy ország művelődéstörténete tekintetében a költők és írók kivételével semmi sem ad olyan mély betekintést, mint orvosainak működése és életrajzaik."

Kérdés, hogy milyen adatok kerüljenek be az erősen lerövidített orvosi biográfiákba? Néhány geneologiai adaton kívül közölhető az orvosdoktori diploma- és a szakvizsga oklevél kiállításának helye és ideje. A biográfia fókuszálása arra is alkalmas, hogy az életrajzon keresztül bemutathatja a kort és benne a szakma történetének egy-egy állomását. Az esszében helyt kaphat néhány ritkaságszámba menő kóreset közlése, éppúgy néhány humoreszk is. A falusi orvosok számára ma már kedvezőbb a helyzet. A telefon, a televízió, az informatika újdonságai közelebb hozzák a város nyújtotta közművelődést, a képzőművészetek iránti érdeklődés lehetőségét. Egy adott korra néhány tudományos közlemény is betekintést nyújthat. Adatközléseknél messzemenően figyelembe vettem a tiltó adatvédelmi rendeleteket.

Ónodi orvosdoktorok és sebészmesterek geneológiai. és promóciós adatainak: jegyzéke ügy gondolom, nem érdektelen az Ónodhoz kötődő orvosdoktorok és "seborvosok" cselekvő alakjait megtekinteni, mert az közelebb viszi, a Tisztelt Olvasót egy egész korszak megismeréséhez. Az ott élő orvosok tudása, tapasztalata, a helyi viszonyok ismerete olyan kincs, amelyeket korántsem aknáztunk ki. Az ónodi faluközösség jelentós része semmit sem tud a régebben elhunyt orvosairól. Az esszé olyan orvos- és chirurgus /sebész/ csoportról szól, akik a 19. és 20. században éltek, ill. élnek és kapcsolatba kerültek a hajdani mezőváros lakosságával.

A tanulmány 19 orvos és 3 sebészmester biográfiáját és életútját tartalmazza, akik közül 8-an a 19. században és 11-en pedig a 20. században születtek. Közülük Ónodon született 7 orvosdoktor, 12-en pedig a történelmi Magyarországon. A chirurgusok. nem ónodi származásúak. Dr. Klein Móric orvostudorról csak annyit tudunk, hogy 1856-ban Ónodon lakott /Alispáni mutató, 1856.11.28. 12912 sorszámon/.
Az "ónodi orvosok" közül 6-an értelmiségi, 3-an iparos, 3 -an kereskedő, 1 földműves és 1 alkalmazotti család leszármazottja.. 5 orvosdoktornak nem sikerült megállapítani származását.

A 19 orvosdoktor közül 11 Budapesten, 4 Debrecenben, 1 Pécsett, 1 Szegeden fejezte be egyetemi tanulmányait. Moszkvában 1 és Brüsszelben 1 fő diplomázott.
A 3 sebész- és/vagy szülészmester Budapesten végzett.

Szakképesítések:

5 szülész és nőgyógyász szakorvos,
1 gyermekgyógyász szakorvos,
1 belgyógyász szakorvos,
1 sebész szakorvos,

Tanulmányomban 5 csoportba soroltam az ónodi orvosokat.

A. körzeti- és háziorvosok: 7 fő,
B. magánorvosok: 5 fő,
C. ónodi születésű orvosok: 7 fő,
D. akik csak Ónodon laktak: 2 fő,
E. sebészmesterek: 3 fő,

 

Ónodi körzeti orvosok és háziorvosok a 19. és a 20. században

 

Dr. Glanzer Mór

Születési helye és éve: Miskolc, 1844.
Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte 1871/72 tanévben. A SOTE Levéltár promóciós könyve szerint akkor 28 éves volt és izr. vallású. Geneologia i adatai hiányosak. Orvostudori és szülészmesteri oklevelét; Budapesten állították ki 1872.06.14-én, illetve 07.08-án.
Életútjáról annyit tudunk., hogy 1872-tól 1887-ig körzeti orvos volt Ónodon. Neve többször szerepel a megyei tiszti-főorvos naplójában. Utoljára 1885.08.07-én, amikor egy kolerás esetet észlelt Ónodon. 43 éves korában távozott Ónodról. További életútja ismeretlen.

 

Dr. Harczer Imre /1862 -1925/

Születési helye: Visk, Mármaros megye.
Orvosdoktori oklevelét Budapesten állították, ki 1885-ben. Ónodon körzeti orvos 1887.09.06-tól 1922-ig.
Pályafutását gyógyszerész és orvos diplomával az ónodi gyógyszertárban kezdte 1886.08.02-án. Körzete Ónodtól egészen Szederkényig terjedt. Harczer doktor nagy tudású, jó hírben álló orvos volt.
Egy alkalommal vajúdó asszonyt szekéren szállítottak az orvos lakására. A szülőnő szállítás közben meghalt. Harczer doktor stetoszkópjával magzati szívhangot hallott a halott asszony hasában. Rendelőjében azonnal császármetszést végzett, s a magzatot, élve hozta, világra, A magzat megmentése bizonyára öregbítette az orvos hírnevét.
Harczer doktor Melczer Aladár Sajóörösi földbirtokos háziorvosa volt, aki meghívta őt leánya esküvőjére. Az orvostudor szabadkozott, nem tud részt venni az esküvőn, mert olyan alkalomra, nincs megfelelő ruhája. Ne törődjön a ruhával, ott kell lennie! A doktor beutazott Miskolcra, a ruhakereskedésben kiválasztott egy frakkot a hozzávalókkal és a holmikról kiállítatott egy számlát a kereskedővel. No! Ezt a számlát küldje el Melczer Aladár földbirtokos címére. Az esküvő napján Harczer doktor frakkban, cilinderben beállított a lányos házba. A földbirtokos egy héttel az esküvő után kézhez kapta a ruhaszámlát. Melczer Aladár később találkozott Harczerral, s mosolyogva így szólt hozzá: Harczer maga humoros ember, jól ki... velem!

Ónodon az a hír járta, hogy egy parasztember imigyen szólott a doktorhoz: "Ne igyon már szeszes italt doktor úr, mert meg fog vakulni!" Akkortájt már nagyon megromlott Harczer dr. látása. Harczer a követekezőket válaszolta az atyafinak: "Figyeljen ide kend: hosszú életemben én már láttam eleget, de még nem ittam eleget."
Harczer dr. jó humorú, társaságkedvelő, nőtlen, és igen gazdag ember volt. Az ónodi értelmiségi kuglizóban is megfordult. Emelkedett hangulatában egyszer így szólt nagyapámhoz, Takács Demeterhez: "Kántor uram mennyi pénzt kér érte, ha meghalok, gyalog és énekelve kikísér a nyéki borházamba?" 10 koronát /10 km távolság/, válaszolta Demeter. A doktor - bár igen skót volt - azonnal kiguberálta a pénzt; és Demeter zsebre vágta azt.
Idézem apámat akit szintén Takács Demeternek hívtak: "Nem apám, hanem én kísértem el Harczert a sírig, 1925.11.26-án. Való igaz, nem vittük Nyékig gyalog és énekelve. Itt porlad, teste az ónodi r.k. temetőben. Ma már senki nem tudja, hogy hol volt a sírhelye. Amilyen életet élt, olyan volt halála. Szeretet nélkül élt, önző és pénzkufár volt."

 

Dr. Janovich Gyula /1877 –1945/

Születési helye: Selmecbánya /Hont m./
Orvosdoktori oklevelét Budapesten állították ki. 1909-ben.
Ónodon körorvos: 1922 -1929.
Janovich dr. alacsony termetű, mérsékelten korpulens, vagyis piknikus típusú ember volt. Általában csendes, jó humorú, puritán és minden rendű-rangú emberrel, szemben tisztelettudó és készséges orvos volt.
Leánya szerint édesapja eredetileg papi pályára készült. Élet-körülményei alakulása azonban megakadályozták ez irányú elhivatottságának kibontakozását. A családfő és családja mélyen vallásos, hit-hű görög katolikus volt. A keresztényi morál áthatotta egész életüket.
Gyula bácsi életútja meglehetősen göröngyös. Volt községi orvos és MÁV pályaorvos. Az I. világháborúban 4 évig teljesített front- szolgálatot. Utána leszerelt és községi orvosi, munkát, vállalt Erdélyben, ahonnan 1921-ben családjával együtt kiutasította a román hatóság. Ezután megpályázta az ónodi körorvosi állást, ahol kinevezése után 7 évig praktizált. Működésének végállomása Nyékládháza volt, ahol 16 évig gyógyította a betegeket. 1942-ben ment nyugdíjba, de ugyanott tovább praktizált 1944 novemberéig. Kiemelt; tulajdonsága volt a beteg iránti empátia. Körzetében gyakran hívták. szülésekhez. Szolgálatkész orvos volt. Rendkívül jó diagnosztikai képességét számos szakember véleménye fémjelezte.
Janovich doktor kultúrigényét szolgálta a több mint 1.000 kötetes könyvtára. Kedvelte a szépirodalmi könyveket. Szabad idejében szívesen lapozgatta és olvasta kedvelt íróinak könyveit, esszéit. Féltve őrzött könyvtára a pusztulás martalékává vált a. háború alatt.
Gyula bácsi küzdelmes élete 1945.02.22-én ért véget. Budapesten a Kerepesi úti temetőben temették el 1945.02.24-én. Később exhumálták tetemét és 1972-ben Sajópálfalán a családi kriptában helyezték el örök nyugalomra.

 

Dr. Glatz József Dezső /1899 - 1954/

Születési helye: Csúcsa, Erdély.
Orvosi oklevelét Budapesten, állították ki 1925 .05 .02-án .
Ónodon körorvos: 1929 - 1954.
Glatz kolléga részt vett az I. világháborúban és 1917-ben megsebesült. Bal lábát a térdízület felett amputálták. A fiatal orvos 1925-ben Bőcsön egy földes szobában kezdte az életet. 1926-ban megnősült. 1929-ben megpályázta, a megüresedett ónodi körorvosi állást Körzetéhez tartozó települések: Sajólád, Sajópetri, Külső- és Belső-Bőcs, Berzék. A kolléga eleinte fogatolt hintójával, később pedig autójával látogatta betegeit. Ónodi fekvő betegeihez gyalogosan ment el. Emiatt a lábszárcsonk hámborítása gyakran kisebesedett. Glatz dr. regnálása alatt egy-két magánorvos is praktizált.
A kolléga társaságkedvelő ember volt. Szeretett kaláberezni. Tósztjaival felvillanyozta a társaságot. Olykor vállalta a vicc-mester szerepet is.
Egy alkalommal állatorvos barátja - Keményfy Béla - megtréfálta szomszédját, Glatz Jóskát. Az állatorvos felesége közvetítésével azt üzente Jóska szomszédnak, hogy jöjjön át betegágyához. Jóska azonnal vette görbebotját és átballagott a "ló komához". No, Béla hol fáj? A válasz elmaradt. Jóska szomszéd háromszor ismételte meg a kérdést, de a szomszédtól egyszer sem sikerült kicsikarni a választ. Jóska szomszéd vette a lapot és így szólt a ló koma feleségéhez: ezt a marhát le kell vágni! No, látod Jóska, hogy az állatorvosnak mennyivel nehezebb a betegség kórismézése egy néma marhánál.
A II. világháború végén, pontosabban 1944 decemberében illegalitásba vonult. Körzete 6 hónapig orvos nélkül maradt. A háború után Glatz kolléga hamar felismerte a fenyegető helyzetet, s 1945-ben elsők között lépett be a kommunista pártba. Nem volt ő kommunista, hiszen német, ill. szász származású volt.
Időszakos lábfájdalmait nem gyógyszerrel, inkább tömény szesszel enyhítette, de sohasem volt részeg. Hosszan tartó, súlyos betegsége 55 éves korában kioltotta életét. Glatz doktort az ónodi református temetőben helyezték el örök nyugalomra 1954.05.09-én.

 

Dr. Birtha Zoltán /1905 -1984/

Születési helye: Léva /Levice/ Szlovákia. Orvosdoktori oklevelét Pécsen állították ki 1933-ban. Szakképesítése: szülész és nőgyógyász szakorvos, Debrecen, 1937. Ónodon körorvos: 1953 -1969.
A kolléga Kábán kezdte pályafutását:1937 -1944. Utána körzeti orvos volt Polgáron: 1946 -1950.
Életútja azért érdekes, egyben tipikus is, mert magán hordozza a magyarság valamennyi XX. századi tragédiájának bélyegét.
A betegek szerették a nyugodt természetű, sima modorú orvost. A szegény betegnek olykor pénzt adott, hogy kiválthassa gyógyszerét. Egyik szegény betegét a kórházi kivizsgálás után utókezelésre hazaküldték. A kolléga a felgyülemlett hasi folyadék miatt, rendszeresen elvégezte a hasi punctiót, honorárium nélkül.
Birtha dr.-nak mindennapos olvasmánya volt az Orvosi Hetilap, és a Nőorvosok Lapja. A kolléga jól képzett orvos volt.
1943-ban zsidó munkaszolgálatosokat mentesített, mely miatt letartóztatták. 1946-ban rehabilitálták.
Birtha dr. 1950-ben a nomenklatúra üldözöttje lett. A BM. illetékes szervei koholt vádak alapján 1950 májusában letartóztatták, előbb Kistarcsára, majd a Recski Kényszermunkatáborba internálták. Az internálás végrehajtásával foglalkozik a BM. Titkárság 10-1743/1960 sz. jegyzőkönyve. Mellőzöm, a jegyzőkönyvben foglaltakat.
A kolléga 1953-ban szabadult a fogságból. Szabadulása után Ónodon lett körorvos, ahol 1969-ig gyógyította a betegeket.

A családtagok több évi megaláztatás után fokozatosan távoztak az országból és USA-ban telepedtek le. Birtha doktor 1984,05.03-án súlyos betegen ment ki Amerikába, hogy meglátogassa családját. Betegsége 1984.05.18-án végzett vele. Washington közelében a Berkeley-Springi kis magyar temetőben, a családi kriptában helyezték el örök nyugalomra.
Birtha dr. összetett, ellentmondásos egyéniség, igaz polgár és mélyen magyar érzelmű hazafi volt.

 

Dr. Udvary Sándor /1944 – 2008/

Orvosdoktori oklevelét Debrecenben állították ki 1969.09.06-án.
Szakképesítései:
Általános orvostan, Budapest, 1992.12.02.
Foglalkozás egészségtan, Budapest, 1999.12.16.

Munkahelyei:
Járási Tanács, Miskolc: 1969 -1971.
Ónodon háziorvos: 1972.01.01-től.

Közéleti tevékenysége:
Ónodon tanácstag és VB, tag 1986-1990-ig.
Önkormányzati képviselő: 1990-2008-ig.
Presbiter: 1981-2001.
A Lorántffy Zsuzsanna honismereti egyesület alelnöke.
Ónod Község Díszpolgára.
Udvary Sándor felnövekedése során magába, szívta a régi dicső korok megismerését, a történelem megbecsülését, a haza, szűkebb értelemben Ónod szeretetét.
Még gimnazistaként néprajzi anyaggyűjtés során népi gyógymódok lejegyzésével nyert pályázatot a "II. Sárospataki Diáknapok"-on. 1972-ben a "Borsodi Orvosi Napok"-ra irt tanulmányának témája volt az 1708-as évi. Ónodot csaknem elpusztító pestisjárvány.
Kulturális igénye a szépirodalmi könyvek gyűjtése, olvasása. Kedvelte a klasszikus zenét. Szerette a külföldi turistautazást. Hobbija a honismereti munka és régi tárgyak gyűjtése volt.

 

Dr. Naár Eva

Miskolcon született: 1964.11.14-én.
Orvosdoktori oklevelének kiállítása: Debrecen, 1990
Szakképesítése:
Gyermek szakorvos, Debrecen, 1995
ifjúság és iskola egészségügy, Budapest, 1998.

Munkahelyei:
Gyermek egészségügyi Központ, Miskolc, 1990-1995
Házi gyermekorvos, Ónod 1995-től
Közéleti munkássága: 4 évig ónod község Képviselő-testületének tagjaként tevékenykedett.
Orvosi foglalkozása során előfordult raritásnak tekinthető esete: 16 éves nőbeteg erős, görcsös hasfájás miatt jelentkezett a rendelőben. Kikérdezésekor kiderült, hogy többször volt híg, hasi görcsökkel, kísért hasmenése. Többször hányt, hőemelkedése volt. Klinikai status: A fájdalomtól előregörnyedt, sápadt nőbeteg. Száraz, lepedékes nyelv. C - P. fiz. neg.
A has puha, betapintható, de vizsgálatkor fájdalmat jelez, főként a jobb alhasban. Menses negatív. További kikérdezésre kiderült, hogy mensese 2 hónapot késik, A beteget kórházba utalta.
Dg.: Salamonellosis ? Appendícitis ac.? Exbraut. terhesség?
A beteget még azon a napon megoperálták appendícitis, extraut. terhesség miatt, majd átvitték a Fertőző Osztályra. Székletébői Salamonella tenyészett ki.

Kultúrigénye: nagyon, szereti a festészetet. Nagy álma: ha idős lesz és ideje engedi, festeni fog, ill. szeretne festeni.

 

Ónodon praktizált magánorvosok

 

Dr. Stark Mór /I853 -?/

A SOTE levéltár promóciós könyve Stark Mórt az 1878/79 tanévnél 26 évesnek említi.
Születési helye: Poga /Muhi/ Héber vallású. Orvostudori oklevelét Budapesten állították ki 1879.02.22-én. Ónodon magánorvos 1879-től 1885-ig.
Stark dr. Ónodot azért választotta munkahelyéül, hogy közelebb legyen szüleihez, akik Pogában laktak.
Borsod megye tiszti főorvosi naplója szerint Stark dr. megpályázta a megüresedett Boldvai körorvosi állást, amit 1885.05.06-án meg is kapott. További életútja ismeretlen.
Érdekes, hogy Stark még orvostudori oklevelet kapott, jóllehet ezt a címet, vagy elnevezést 1878-ban megszüntették, s helyette az "egyetemes orvosi tudományok doktora" c. diplomára volt jogosult.

 

Dr. Kertész Miksa /1871-1944/

A Semmelweis Orvostudományi Karon végzett hallgatók jegyzéke szerint KORNREICH MEILECH /előző neve/ 27 éves, izr. vallású. Születési, helye: Dukla /Galicia/,
Orvostudori oklevelét Budapesten állították ki 1898.10.06-án. Végzeit hallgatók jegyzéke, 6. kötet 1878-1926, 324. old./ Dr.Kertész Miksa doktorrá avatása előtt vette fel ezt a nevet. A fiatal orvos 1898-ban Kassán kezdte pályafutását. Onnan települt át Ónodba és nyitott rendelőt. A magánpraxis nyújtotta keresetből tisztességesen élt családja. Első felesége a Sajóba fulladt. Második felesége 3 gyermekkel ajándékozta meg férjét. A doktor baleset következtében egyik lábára sántított. Békés családi életüket nagyon megzavarta a 2. világháború. Az idős házaspár 1944-ben genocídium áldozata lett.

 

Dr. Kertész Imre /I907-1971/

Ónodon született 1907.09.04-én.
Orvosdoktori oklevelét Szegeden állították ki 1932.02.20-án. Szülész és nőgyógyász szakorvos: Szeged, 1935. Község orvosi szakvizsgát tett 1948-ban.
A fiatal szakorvos Ónodon kezdte pályafutását. Kertész dr. jól képzett orvos volt. Szakorvosi munkásságán túl fogászattal Is foglalkozott.
Munkahelyei; Magánorvos Ónodon 1935 és 1941 között. Községi orvos Kémeren /Erdély, Szilágy m. 1943 - 1946. Háziorvos Miskolcon: 1946 -1971.
Amikor Erdély egyes részei visszakerültek az anyaországhoz, a román orvosok távozása miatt orvoshiány keletkezett. Az üres állásokba anyaországi orvosokat neveztek ki körzeti orvosnak. Így került Kertész dr. a színmagyar Kémer községbe, ahol 3 évig praktizált. 1946-ban visszaköltözött az anyaországba és Miskolcon telepedett le, ahol 25 évig háziorvosként praktizált. A betegek szerették a nyugodt természetű, sima modorú orvost.
Kertész kolléga 30 éves korában, 1937-ben kötött házasságot. A házaspár Péter nevű gyermeke Miskolcon született 1940-ben. A kolléga társaságkedvelő ember volt. Szeretett kaláberezni. Az ónodi kuglizóban gyakran megfordult. Tagja volt az O.S.E.-nak.
Kertész dr. 64 éves korában, 1971.09.17-én váratlanul hunyt el. A miskolci evangélikus temetőben nyugszik.

 

Dr. Grochmann Mót /18 91 - ?/

Születési helye és időpontja: Budapest, 1891.12.09. Izraelita, Orvosdoktori oklevelét Budapesten állították ki 1916.09.23-án. Ónodon magánorvosként praktizált 1928 és 1932 között. Arról nincsenek feljegyzések, hogy 1916-tól 1928-ig hol praktizált. A kolléga jól felkészült orvos volt, főleg a belgyógyászati betegségek orvoslásában tűnt ki. Grochmann doktor kissé zárkózott ember volt. Társadalmi kapcsolatai szerények voltak. Közös háztartásban élt édesanyjával, akit nagyon szeretett. Egyik betege előtt úgy nyilatkozott édesanyjáról, hogy ő is csak addig él, amíg édesanyja.
A "kisdoktor" szenvedély beteg volt, ami valószínűleg szerepet játszott két sikertelen házasságában. Gyermek egyik házasságából sem született.
Ma már csak kevés ember emlékezik Ónodon a "kisdoktorra", A Pesti Hírlap pár év múlva közölte, hogy a kolléga Budapesten, szállodai szobájában öngyilkos lett.

 

Dr. Takács Jenő

Polgáron /Szabolcs m./ született 1917.08.26-án. Orvosdoktori oklevelét Debrecenben állították ki 1943-ban. 

Szakképesítése: szülész és nőgyógyász szakorvos: Pécs, 1954. 

Különös, de igaz, hogy az ötödikes gimnazista diák szokatlanul korán határozta el, hogy szülész és nőgyógyász szakorvos lesz. Kétszeri katonai behívása, szolgálata majdnem frusztrálta célkitűzését. Szerencsére a pécsi katonai beosztása lehetővé tette, hogy a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán felkészüljön a szakvizsgára.
A DOTE Szülészeti Klinikán eltöltött 47 hónap alatt volt mb. díjtalan gyakornok, egyetemi gyakornok és egyetemi tanársegéd. Segédorvosi munkakörben dolgozott Miskolcon az Erzsébet Kórház Szülészetén és Budapesten az OTI Központi Kórház Nőosztályán.
Adjunktusi, ill. főorvosi beosztásban 13 évig dolgozott az OVSZ-ben és 8 évig a Miskolci MJ. Városi Onkológiai Gondozóban. Az utóbbiból ment nyugdíjba.

A II. világháború után 1945.03-tól 1948.12.31-ig magánorvosként praktizált Ónodon. Számára a vidéki praxis nyújtott maradandó emlékeket. Ónodon és a környező településeken 3 és 1/2 év alatt 24 szülést vezetett, főleg primiparáknál /első szülés -szerk/. Magzat érdekében 3 kimeneti és 1 üregi fogó-műtétet végzett. Az utóbbi sikertelen volt. 2 esetben a fogó próbahúzásánál a falusi ágydeszkák elmozdulása okozott kellemetlen meglepetést.
Különböző városokban 13 tudományos előadást tartott. 3 közleménye jelent meg a szaksajtóban. A női mellek élettanával foglalkozó kézikönyve a Szent Maximilián Lap- és Könyvkiadó gondozásában jelent meg Miskolcon 1998-ban.

Takács dr. emlékeiből kiragadott 2 olyan esetet, amelyek kuriózumok az orvosi gyakorlatban.

1. A "Ratkó korszakban" egy Debrecen környéki múltipara asszony akként akarta 2 hónapos terhességét elvetélni, hogy tömény rézgálic oldattal irrigálta hüvelyét. A beavatkozásnak súlyos következményei voltak, de terhessége nem szakadt meg. A vulvát és a hüvely falát vastag gyulladásos pörk /crusta/ borította, amelyek erősen váladékoltak. A beteg fájdalma eleinte szinte csillapíthatatlan volt. A terhes nő hetekig feküdt a Női Klinika gyulladásos részlegén. A kamillás és a tej savas irrigálás mindennapos volt. A vulvára hűsítő kenőcsöt applikáltak. A beteg 3-4 heti kezelés után a terhes patológiára került. További sorsáról nincs feljegyzés.

2. 1946 nyarán egy idős asszony Sajópetriből targoncán szállított át Ónodba, a doktor rendelőjébe, egy 7 hónapos szopós csecsemőt. A kórkép etiológiája semmitmondó volt. A csecsemő rendkívül elesett állapotában szembetűnő volt a szemek jobb felé irányuló nystagmusa, és a test tónusos-clonusos görcsei. A kutacsok igen feszesek voltak. Láza 40 G felett volt. Néhány perc hezitálás után Takács dr. gerinccsapolást végzett. A Pándy reakció negatív volt. Az ilyenkor szokásos beöntés váratlan meglepetést eredményezett. A visszaáramló folyadék egy főtt kukoricaszemet sodort magával. A csecsmőnél az emésztetlen kukoricaszem. okozta a majdnem végzetes alimentaris eclampsiát. Az idős asszony utólag elmondta, hogy az éhes, gőgicsélő csecsemő elhallgattatására egy főtt kukoricát adott a kezébe. A kukorica a csecsemő harapása révén került az emésztőcsatornájába.

Kulturális igénye élete folyamán sokat változott. Egyetemi évei alatt, ha zsebpénze engedte, szívesen látogatta a szinházakat, mozikat. Mihelyt megkapta diplomáját munkába állt, s sok időt fordított a szakirodalom olvasására.

Az 1960-as években felfigyelt Dr. Kovách Arisztid /volt évfolyamtársa/ ama közlésére, mely szerint az orvosi irodalom több, mint 50 %-a angol nyelven jelenik meg. Ez adta az ötletet, hogy angol különórákon legalább annyi nyelvismeretre tegyen szert, ami elegendő az angol szakszöveg fordítására. Hazánk volt angliai kulturális attaséja 4 évig paukoltatta Takács doktorral az angol nyelvtant és szavakat, aki a tanultakat könyve írásánál hasznosította.
Ónodon sokféle szórakozásra és sportolásra volt lehetőség. A Sajó folyó nyaranta benépesült a szabad idejüket élvező diákokkal. Az ifjúság kedvelt szórakozása volt az úszás, evezés, horgászás napozás, télen pedig a korcsolyázás. Diákkori emlékek közé tartozik. a "békáskerti" kuglizás, Vilmos bácsinál a biliárdozás, ezen kívül a sok-sok társasjáték.
Legkedvesebb ónodi emlékem szereplője Szoták bácsi, aki Melczer László ónodi földbirtokos főkertésze volt. Elismerésemet tárogatójának megszólaltatásával érdemelte ki. Szoták bácsi szép nyári esték alkonyatakor fogta kedvenc hangszerét és ballagott vele az ónodi várromhoz s leült annak legmagasabb pontjára és megszólaltatta bűvös tárogatóját. Sorozatban csalta ki lőle a legszebb kuruc dalokat. Mindig megilletődve hallgattam a "Krasznahorka büszke vára" dalt. Szoták bácsi ezzel a dallal fejezte ki legbensőbb érzelmét.

 

Ónodon született orvosok

 

Dr. Saád Andor /1869 - 1959/

Születési helye: ónod, Borsod m.
Orvosdoktori oklevelét Budapesten állították ki, 1894-ben. Orvosi tevékenysége nyitányaként ismereteit Budapesten a Rókus és a Vöröskereszt Kórház bel-, seb-, nőgyógyászat osztályain bővítette, segédorvosi munkakörben. 23 évig erdőkincstári orvos a Liptóujvári Erdőhivatalnál. Az I. világháború alatt a 100 ágyas kisegítő Iglói Katonai Kórházat vezette. A cseh megszállás után, 1918-ban családjával Diósgyőrbe költözött. A földművelési miniszter 1919-ben a Miskolci Erdőigazgatóság erdészeti főorvosává nevezte ki. Ezen beosztásából ment nyugdíjba 1932-ben.

A kolléga 4 fiú gyermeke közül Béla misés pap, az ónodi vár mellett a Sajóba fúlt. Édesanyjával együtt az ónodi r.k, temetőben nyugszanak.
Id. Saád Andor 1944-ben kapta meg az arany-diplomát. 1933-ban Diósgyőrből Miskolcra, a Győri kapuba költözött. Halála 90 éves korában következett be.

 

Dr. Hauer Lajos

Születési helye és időpontja: ónod, 1907.02.10.
Édesanyja 2 fiút és 2 lányt szült.
Zoltán nevű fiú testvére orvostanhallgató korában meghalt. Ifj. Hauer Lajos Ónodon volt általános iskolás tanuló. Arról nincsenek adatok, hogy hol érettségizett.
Egyetemi tanulmányait Moszkvában végezte. Ott avatták orvosdoktorrá.
Magyarországon nem volt munkaviszonya.
A II. világháború alatt katonaorvosként szolgált a szovjet, közelebbről az ukrán hadseregben.
A szülők békés családi életét nagyon megkeserítette a háború. Az idős házaspár 1944-ben a genocídium áldozata lett.

 

Dr. Zavarkó Lajos /1920 -1945/

Születési helye és ideje: Ónod, 1920.08.20.
Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1938-ban érettségizett. Ezután Budapesten az orvosi fakultás hallgatón a1944-ben avatták orvosdoktorrá.
Amint megkapta diplomáját, azonnal munkába állt Budapesten a Rókus
A háború alatt az imént említett kórház Sebészeti Osztályán dolgozott segédorvosi beosztásban.
A jobb sorsra érdemes fiatal orvos igazán nem is örülhetett az életnek, mert a II. világháború idején, Budapest ostroma alkalmával, 1945.01.17-én munka közben sziv- és tüdőlövést szenvedett, amely kioltotta a 25 éves orvos életét.
A hősi halottat először a Rókus Kórház udvarán hantolták el, majd a kórház vezetőinek intézkedésére Rákoskeresztúron, díszsírhelyen temették el. A szülők korábbi kívánságára leányuk 1972-ben exhumálhatta Lajos bátyja tetemét és ónodon a r.k. temetőben helyezték el örök nyugalomra.

 

Dr. Ónodvári Gyula István /Július Stephan Clyne, M.D./

Születési helye és ideje: Ónod, 1937.05.18.
A Belleville-i Gimnáziumban /U.S.A/ érettségizett 1955-ben. 1963-tól a Brüsszeli orvosi egyetem: hallgatója, Belgiumban avatták orvosdoktorrá 1969-ben.
1972-ben psychiatriai szakképesítést szerzett a Missouri állambeli Szent Lajos Egyetemen. 1975-ben Illinoisiban engedélyezték az általános idegszakrendelést
Belleville-ben.
Nyelvismerete: angol, francia, magyar.
Közéleti tevékenysége: J.S. Clyne M.D. igen aktív közéleti,szakmai tevékenységet folytat Illinois és Missouri államokban, főleg Belleville-ben.
Szakmai érdeklődése a psychiatria speciális területeire összpontosul: psychopharmacologia, dinamikus psychotherapia, geriatriai psychiatria, affectiv- és anxietas rendellenességek, schizophrenia.

A malomtulajdonos édesapa rosszat sejtve, 1949. novemberében családjával együtt áttelepült Amerikába. Az áttelepülés nem okozott nehézséget a kettős állampolgárságú édesapának.
A 12 éves fiú számára új életformát jelentett az U.S.A.-ba történt áttelepülés. Visszaemlékezés az óhazára, a szülőföldre, a gyermekkorra, Ónodra, mind kedves emlék számára, mely örömérzéssel társul. Az óhazát és rokonait legutóbb 2012-ben látogatta meg.
Édesapja 1984-ben, édesanyja 1985-ben halt meg. A szülőket az Illinois állambeli Belleville-i temetőben helyezték örök nyugalomra

 

Dr. Csapó Sándor Gábor /1922 -1969/

Születési hely, időpont:: Ónod, 1922 . 03 . 03 ,
A miskolci Fráter György Gimnáziumban érettségizett 1940-ben. A EOTE orvosi fakultásán végzett, ott avatták orvos doktorrá 1953-ban Szakképesítése Budapesten történt. Sebész szakorvos. Házasságot kötött Dr. Veilinger Jolán orvosnővel 1957-ben. A házaspárnak leány gyermeke született, név szerint Csapó Rita. Első munkahelye: Székesfehérvári Kórház Sebészeti Osztály 1953. Következő munkahelye: Budapesti Országos Mentőszolgálat. Utolsó munkahelye: Cinkotán /Bp.XVI. kerület/ körzeti orvos 1969-ig. Csapó dr. az 56-os események alkalmával kötelességét meghaladóan mentette a sebesülteket, amiért munkahelyén elismerésben részesült. Szüleinek 6 gyermeke született, akik közül 2 már meghalt.
A szülők Ónodon a rk. temetőben a Balázs kriptában nyugszanak. Csapó Gábor dr. tüdőgyulladásban halt meg 1969. decemberében. Cinkota temetőjében van a végső nyughelye.

 

Dr. Szepesi Lajos

Születési helye és ideje: Ónod, 1934.03.24.
Középiskolai tanulmányait Miskolcon, a Lévay József Gimnáziumban végezte, ahol 1953-ban érettségizett.
Debrecenben az orvosi fakultás hallgatója 1953-tól 1959-ig. Orvosdoktori diplomáját Debrecenben állították ki 1959-ben. A fiatal orvos amint megkapta diplomáját azonnal munkába állt a Kisvárdai Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán.
Szülészetből és nőgyógyászatból Budapesten szakvizsgázott 1963-ban. Második szakvizsgáját Budapesten az Elte Bölcs. Karon szerezte meg a psychiatriai tárgykörben 1972-ben.
Utolsó munkahelye: Miskolc, Vasgyári Nővédelmi Gondozó, 1965-1994. Nyugdíjazásának éve: 1994.
A kolléga jól felkészült szakorvos. Főleg nőgyógyászati és pychiatriai betegségek orvoslásával tűnt ki.
Tudományos érdeklődését fémjelzi 6 tanulmányának publikálása a szaksajtóban és tudományos előadása, szám szerint 15.
Hobbija volt a szőlészettel és borászattal való foglalkozás. Több borversenyen helyezést és aranyérmet ért el.
A kolléga 1966-ban nősült. Fogorvos felesége 3 gyermekkel ajándékozta meg szeretett férjét.

Csak ónodi lakos volt

 

Dr, Koós László

Születés1 helye és időpontja: Misko1c, 1926.05,11,
Orvosdoktori oklevele: Budapest, 1960. /honvédségi ösztöndíjjal/ Belgyógyász szakorvos, Budapest, 1968.
A középiskolát Miskolcon végezte 1938-1946-ig. Érettségi után a Miskolci evangélikus Tanítóképző Líceumban 1946-ig tanult. Budapesten a Gyógypedagógiai Főiskola hallgatója 1950-től 1953-ig. Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója: 1954-1960. A honvédséggel kötött szerződése 1968-ban lejárt. Budapest XVI. kerület Eü. Osztályvezető főorvosa:1968-1971. Körzeti orvos Jászberényben: 1971 - 1975. Körzeti orvos Törökszentmiklóson: 1975- 1989. Nyugdíjazása óta Budapesten él,
Szívesen emlékezik az ónodi éveire, a várban és a Sajó-parton eltöltött kellemes időkre és barátaira. A kedvenc Sajó folyó most békésen folydogál,
Kivonat a családi legendáriumból: Egy testvére Miskolcon él. Édesapja 1938-ban, édesanyja 1960-ban Budapesten haltak meg. Kóos dr.-t nagybátyja nevelte fel, aki Ónod község adóügyi jegyzője volt.

 

Ónodi sebész- és szülészmesterek

 

Miskolczi József /1814 -1884/

A Győry Tibor-féle bibliográfiában nem szerepel a sebészmester neve.
Miskolczi Budapesten szerzett sebészi diplomát és licentiát 1842-ben. Az ma már nem állapítható meg, hogy Miskolczi részt vett-e a második kétéves tanfolyamon.
Az egységes orvosképzés bevezetéséig /1872/ a kétféle képzés /az orvostudori és a sebészmesteri/ Európa szerte elkülönült egymástól. A Monarchiában a sebészmester képzés kétéves volt. 1804.-től kötelező volt himlőoltásból /varióla vakcináció/ vizsgázni. A sebészmester képzősök 1813-ban sebészetet, gyógyszertant, dietétikát és kötözéstant tanultak,
Miskolczi sebészmester szakmai munkájáról nincsenek feljegyzések. Borsod megye tiszti főorvosának járványbejelentő könyvében 1880.05.30 és 1884.01.30-a keltezéssel találkozhatunk Miskolczi nevével. Az utóbbi bejegyzés azért érdekes, mert a sebészmester életének szinte utolsó napjáig dolgozott. Az ónodi r.k. halotti, matricula szerint a 71 éves seborvos 1884.12.28-án halt meg "vizkórban”.
Az ónodi r.k. temetőben vaskerítéssel körülvett sírkertjét a helyi plébános 1990-ben 5000 forintér eladta Losonczi Sándor ónodi lakosnak, aki Miskolczi öntöttvas obeliszkjét kiárusította.

 

Szántay Lajos /1815 -1849/

A sebészmester Miskolcon született. Neve a pesti Orvostudományi Karon az 1839/40 tanévben, végzett sebészek között van be jegyezve. A 2 éves tanfolyam elvégzése után szigorlatozott sebészetből, szülészetből és műtéttanból. 25 éves korában kapta, kézbe diplomáját.
Szántay sebész- és szülészmesteri licentiával Ónodon telepedett le. A sebészmester 1848-ban jelentős számú ónodi lakost oltott be varióla ellen /akkor még nem létezett másféle vakcina/. Akkortájt háború volt hazánkban. A sebészmester hazafiúi kötelességének tett eleget, amikor önként jelentkezett a Seregbe induló menetbe.
A harctéren a nemzetőröket is beoltotta himlő ellen és ellátta a sebesülteket. Ezen kívül más teendői is voltak. Szántay Lajos sebészmester érdeme, hogy felismerte a járványveszélyt és bevonulása előtt óvintézkedéseket vezetett be Ónodon és nemzetőr századánál.

 

Maurer János sebész- és szülészmester.

Erdélyben, Birthan nevű településen /Háromszék m./ született. 1819-ben. A 19 éves, evangélikus vallású fiatalember valószínűleg szász nemzetiségű volt.
Maurer a Pázmány Péter Tudományegyetem, német tannyelvű tagozatán kezdte tanulmányait 1838-ban. Az 1838/39-es tanévben anatómiából és sebészetből vizsgázott "prima eredménnyel". Az 1839/40-es tanévben nem vett. Részt az egyetemi, oktatásban. Tanulmányait az 1840/41-es tanévben folytatta, 1842-ben sebészetből és szülészetből szigorlatozott. Oklevelét és a licentiát ugyancsak 1842-ben kapta meg..
Tudományos közleménye: Dissertatio inaug. medica de hydrotora- ce. Szinnyei Könyvészete, 1819.
A fiatal sebész- és szülészmester 1842-ben Ónodon telepedett le és a miskolci járásban járás orvosi munkát végzett. További életútja ismeretlen.

Az ónodi seborvosok bármekkora érdemes munkát végeztek a 19. században, a kor amelyben éltek, nem sokat jegyzett fel róluk.
Borsodi orvosok, és sebészek részvétele a szabadságharcban

Borsod megyei alispáni naplóban 1848.08.12. keltezéssel olvasható a 3309/48. sz. rendelet: "Hivatalos jelentés a megyéből kiszólítandó nemzetőrség mellé szolgálatot tevő orvosokról és sebészekről "

A jegyzőkönyv felsorolja 15 orvosdoktornak és 13 sebésznek, a nevét, akik sorshúzás után elvonulnak a seregtesttel. A nevek felsorolását mellőzöm.
Úgy gondolom, hogy nem érdektelen a harctéri- és a politikai helyzetet röviden áttekinteni.

1849 január elején Eperjes és Bereg felől növekedett a fenyegetettség, ezért Borsod m. 12 századának századosai sorshúzással döntötték. el, hogy a nemzetőr századok hová induljanak. A Beregbe induló 6 század közül az egyik század ónodi volt. Egy korábbi rendelet 1 sebész kíséretét rendelte el egy-egy század mellé. Szántay Lajos sebész- és szülészmester önként jelentkezett az ónodi század kísérőjeként.
1849.02.26-án Kápolnánál a nemzetőr seregtestek megütköztek az osztrák hadsereggel. Az ütközet nem hozott döntést.

1849.04.14-én a magyarok Debrecenben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.
A feldühödött osztrák császár a varsói találkozón /1849.05.21-23/ kérte az orosz cár segítségét a magyarok ellen.
A cár parancsára igen nagy orosz hadsereg indult Magyarországba. Elfoglalták Kassát, Eperjest és 1849. június 29-én bevonultak Miskolcra is és magukkal hurcolták a félelmetes kolera betegséget. A járvány nagy pusztítást végzett az orosz hadseregben.
Sajnos a járvány Ónod lakosai között is elterjedt. A Református Hitközség halottainak matrikulájában-kolerában meghalt hívek adataira bukkantam. A község halottainak anyakönyve a háború alatt eltűnt, csak 1890-től maradt: meg. A katolikusok halottainak anyakönyve jelenleg nem hozzáférhető.

A ref. matrikula szerint 1849-ben IV. hó 19-én, V. hó 30-án VI. hó 3-án, 27-én, 28-án és VII. hó 1-én, összesen 7-en haltak meg Ónodon kolerás betegségben.
1855-ben VII. hó 9-én, 22-én, 31-én, IX. hó 1-én és 10-én, összesen 5-en haltak meg kolerában.
Szerintem Szántay Lajos seborvos is kolera betegségben halt meg 32 éves korában, 1849.10.31- én. Az ónodi református temetőben temették el.

Feltűnő, hogy 1850 és 1855 között nem regisztrálták a kolerában elhunyt református híveket. A naplóban sok lapon nincs feljegyzés. Lehetséges, hogy a napló 1850-ben elkallódott, majd 1855-ben megtalálták, de a hiányzó adatokat nem pótolták.
Lehetséges az is, hogy 1849 és 1855 között nem volt ref. lelkész Ónodon.

Magyarországon az I. világháború óta nem fordult elő kolerás megbetegedés.

Szemelvények Ónod legújabb kori közegészségügyi történetéből

Ami az egészségügy fejlődését illeti, a 20. században pozitív változások mentek végbe Ónodon és a környező településeken,
A II. világháború előtt Ónodon, Felsőzsolcán, Girincsen, Sajó-szögeden és Nyékládházán praktizáltak községi-, ill. körorvosok. A háború után az orvosképzésben részt vett fiatalok nagy száma lehetővé tette, hogy olyan ónod környéki falvakban is létesültek orvosi állások, amelyekben azelőtt sohasem laktak és praktizáltak orvosok. Ezek a következők: Sajólád, Sajópetri, Sajóörös, Hídvég, Nagycsécs, Hejőkeresztúr. Ónodon 1955-től 2 háziorvos működik.
Régen, de ma is úgy tekintünk a körorvosra, a háziorvosra, mint aki őrt áll településén a járvány elleni küzdelemben, védekezésben. Járványtani ismereteik lehetővé teszik, hogy időben felismerjék a közeledő veszedelmet és beindítsák a járvány elleni védekezés mechanizmusát. Azonnal értesíti/k/ a szakmai elöljárót és a település polgármesterét. A helyhatóság az egészségügyi apparátussal karöltve mozgósítja a vegyes egészségügyi bizottságot, mely alapvető fontosságú a járványveszély megelőzésében, ill. a járvány leküzdésében.

A 20. században, az informatika korszakában, a háziorvosnak nagyobb esélye van a járvány megelőzésében, mint volt a 19. század orvos tudorának. Az idejében végzett vakcináció megelőzheti a járványos betegség kialakulását,
Régi szokás volt, hogy az orvosi rendelő a körorvos, a magánorvos lakásán létesült. Ez a szokás 1971-ben megszűnt Ónodon.
A község vezetősége a hatvanas években úgy döntött, hogy egészségházat létesít a Nyéki út 19 számú portán. Az építkezést 1967-ben kezdték el és az épület 1971-ben került átadásra. Az épület földszintjén vannak a rendelő helyiségei, az első emeleten pedig az orvosi lakás. A rendelő helyiségeit 1995-ben a házi gyermekorvosi szakrendelés rendelkezésére bocsátották. Az orvosi lakás helyiségeiben pedig fogorvosi rendelőt létesítettek. Az épületben helyet kapott a védőnő szolgálat is.
Mindkét háziorvosi rendelőben számítógépen dokumentálják a betegek adatait és a betegségek körfolyamatait. A rendelők néhány diagnosztikus eszközzel is el vannak látva.
Beküldött anyagból a Megyei Kórház Laboratóriuma végzi az igényelt vizsgálatokat.
2001-ben a felnőtt háziorvosi rendelő átköltözött a Szent István út 21. számú házba, itt fogadják a felnőtt betegeket.

 

EPILOGUS

Az elaborátum Ónod hajdan volt mezőváros, most nagyközség, 200 év egészségügyi állapotára mutat rá nagy monográfiák és levéltári iratok alapján. A közölt adatokból a ma orvosa érdekes megállapításokat tehet a múltra és a jelenre.

Soraimat Győry Tibor orvos történész szavaival fejezem be:

„Legyen e mű visszapillantás az orvostudomány múltjába, s előrepillantás a jövőbe.”

 

 

Dr. Birtha Zoltán

(1905 Léva - 1984 Washington)

 

Szorgos munkával sikerült annyi adatot összegyűjteni, amely megfelel Birtha dr. orvostörténeti életrajz gyűjteményének. Az ő biográfiája csak többszerzős írásmű lehet, mivel a szerzők több­sége csak bizonyos szakaszát ismeri életútjának. Életútja azért érdekes és egyben tipikus is, mert magán hordozza a magyarság va­lamennyi XX. századi tragédiájának bélyegét. Elfogadható Szentágothai akadémikus azon véleménye, mely szerint ’’Hazánkra kiemel­ten érvényes az a ténymegállapítás, hogy egy-egy ország művelődéstörténete tekintetében - a költők és írók kivételével - sem­mi sem ad olyan mély betekintést, mint orvosainak működése és életrajzaik."

 

Geneologia

Birtha Zoltán Léván /Bars megyében/ született 1905.02.08-án. Édesapja Birtha József református lelkész volt az imént említett városban. Léva cseh megszállása után 1918-ban családjával Budapestre köl­tözött,- Édesanyja Komoróczy Mar­git három gyermeket hozott a vi­lágra úgymint: Zoltánt /1905/, Jó­zsefet /1907/,  és Mártát /1911/. Birtha dr. 1936.10.10-én kötött házasságot Torzsay Saroltával, aki két leány gyermeket hozott a világra: Juditot /1937.10.02./ és Ágnest /1946.07.29./.

 

Iskolai végzettsége

 Általános iskola utám a budapesti Lónyai utcai református  gimnáziumban folytatta tanulmányait,           ahol 1923-ban érettségizett. A középiskola után beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultására. Egye­temi tanulmányait Pécsen fejezte be. Általános orvosi diplomá­ját 1303/1933-34. sz. alatt a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen állították ki 1934-ben.

Szakvizsga előtt 1934.10.29-től 1937.02.01-ig díjtalan gya­kornokként a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán dol­gozott. Szülészeti és nőgyógyászati szakvizsgáját 48/D. 1937. sz. alatt 1937-ben szerezte meg.

 

Munkahelyei

Községi orvos Kábán /Hajdú megye. /1937 - 1944.

Körzeti orvos Polgáron /Szabolcs megye. /1946. 12. 29-től - 1950. 06.

Községi orvos Ónodon /B.A.Z. megye. /1953.09. – 1969-ig

Nyugdíjazása 1965-ben volt esedékes, de 1969-ig dolgozott munka­helyén. Magán orvosi minőségben 1984-ig praktizált Ónodon.

Orvosi hivatása

Dr. Szepesi Lajos visszaemlékezése. Akkor még orvostanhallga­tó volt, amikor édesapját megcsípte egy lódarázs, melynek követ­keztében életveszélyes állapotba került. Az életmentő beavatko­zást Birtha dr. végezte el. Szepesi Lajos Debrecenből hazatérve azonnal felkereste az ónodi körorvost, aki kimerítő pontossággal vázolta a történteket. Ez volt az első találkozása Birtha doktor­ral. A személyes kapcsolatok egyre gyakoribbá és meghittebbé vál­tak. Ezeknek szubjektív okai is voltak: Zoli bácsi személyes va­rázsa és a jó kollegiális viszony. Birtha dr. kifinomult pedagó­giai és diplomatikus érzékkel megáldott ember volt. A tapaszta­latokban gazdag idős orvos gyakran hívta Szepesi Lajost az ónodi és a környező községekből érkezett kihívásokhoz. Az eset megbeszé­lések gyakran a beteg ágya mellett történtek. Szívesen hívta fel a figyelmet a különböző diagnosztikai problémákra és segített a konzekvenciák levonásában. Művésze volt ezeknek a konzultációknak.

A beteg nem is sejthette, hogy róla van szó, inkább valami didak­tikai megbeszélésre gondolhatott. Nagy súlyt helyezett a beteg sze­mélyiségének tiszteletére. Mindig hangsúlyozta, hogy a betegség egész ember szomatikus és pszichikai funkcióinak megváltozását jel­zi, és azt is, hogy a betegségnek nemcsak egy oka van, hanem több­féle körülmény szükséges a kóros folyamat bekövetkeztéhez. Ezeknek a viziteknek nagy volt a szociálpszichológiai vonatkozása, mely adalékul szolgált a fiatal orvostanhallgató pszichoszomatikus gon­dolkodásának kialakulásában és a későbbi pályamódosításában.

Birtha doktor szerette pályáját és betegeit. Igazi körorvos volt. '"mindenkivel megtalálta a megfelelő hangot. Ahol csak lehetett, mindenkin segített /F-né/.

       A "betegek szerették a nyugodt természetű, sima modorú orvost. Birtha dr. jól képzett orvos volt.

Az Orvosi Hetilap mindennapos olvasmánya volt. Szakorvosi tevékenységén túl fogászati kezelése­ket is vállalt. Előfordult, hogy a szegény betegnek kisebb-nagyobb összeget adott a gyógyszer kiváltására /M-né, aki 1954-től 1964-ig dolgozott Birtha doktorral/.

 Egyik szegény "betegét kórházi kivizsgálás után lakhelyén törté­nő utókezelésre hazaküldték.

A felgyülemlett hasi folyadék /abdominalis ascites/ időnként panaszt okozott, mely miatt Birtha dr. több alkalommal végzett haspunctiót, honorálás nélkül /J,B. szó­beli közlése/.

A tantestülettel karöltve több alkalommal szervezett összejöve­telt, melyeken nővédelmi előadásokat tartott Ónod nőtársadalma szá­mára. Ezeknek a rendezvényeknek nagy volt a látogatottsága.

 

Közéleti munkássága

 Szakorvosi diplomával a kezében Kábán telepedett le. Magánszana­tóriumot létesített ás községi orvosként praktizált.

1943-ban zsidó munkaszolgálatosok mentesítése miatt összeütközésbe került a törvénnyel. Állásából felfüggesztették, majd letartóztat­ták.

1944-ben családjával Ausztriába menekült, majd néhány hónap után visszatért Kabára és munkába állt.1945-ban rehabilitálták.

1946-ban megpályázta a Polgáron megüresedett körzeti orvosi ál­lást. Kinevezésétől számítva 3 és fél évig praktizált Polgáron.1947-ben belépett az SZDP-ba. A fúzió után automatikusan az MKP tagja lett, Párttagsága 1950-ben szűnt meg. Akkortájt nézeteltérése támadt a he­lyi párttitkárral. Az összeütközés abból adódott, hogy a párttitkár igénybe akarta venni Birtha dr. személygépkocsiját, de ő nem járult hozzá. A párttitkár személyi bosszúból feljelentette Birtha dok­tort az Államvédelmi Hatóságnál.

A Belügyminisztérium illetékes szer­ve koholt vádak alapján 1950 májusában letartóztatta a körzeti or­vost, s júniusban Kistarcsára, majd a Recski Kényszermunkatáborba internálta. Így közszereplése 3 évig szünetelt.

A fogságból 1953. 09. 09-én szabadult. Keresi, majd megtalálja csa­lárdját. Munkavállalás védett azonnal jelentkezett Borsod Megye tiszti főorvosánál. Községi orvosi kinevezése Ónodra szólt. A község­ben megvásárolta a Rákóczi út 23 sz. alatti házat és megnyitotta rendelőjét. Ónodon 6 évig volt tanácstag és az egészségügyi bi­zottságnak állandó tagja. A Hazafias Népfrontban és a helyi Vöröskereszt Szervezetben végzett társadalmi munkát. Ónod községben vég­zett szakmai és közösségi munkájával kiérdemelte, hogy a Belügy­minisztérium kijelölt bizottsága 1960. 10. 06-án foglalkozott rehabilitási kérelmével. Mivel a községi orvost a hatóság indokolatla­nul internálta, ezért a bizottság rehabilitációs okmányt adott ki részére. Birtha dr. 1969-ig volt községi orvos Ónodon.

 

A nomenklatúra üldözöttje.

 Családi adottságai szinte predesztinálták Birtha dr. jobboldali világnézetét.

Léváról menekült édesapja parlamenti képviselőként szolgálta hazá­ját Horthy Miklós országlása idején.

Veje: Torzsay Henrik vezérkari ezredes a 2. Magyar Hadsereg hadtápparancsnoka volt a 2. világháborúban. A szovjet K.G.B. 1946-ban letartóztatta a magas rangú honvédtisztet. További sorsa ismeretlen.

Volt feleségének véleménye:  Birtha 1950-ben Polgáron mint jó ha­zafi és jó magyar kelleténél többet beszélt, ezért az ÁVH 1950 má­jusában letartóztatta és internálta. Bírósági vádat ellene felhoz­ni nem tudtak. Az internálásból hazatérve Recskről sohasem beszélt, még családi körben sem.

Internálási  véghatározata  így szól: "Nevezett a fasiszta Csaba Bajtársi Egyesület vezetőségi tagja volt.

A felszabadulás után is fasiszta magatartást tanúsított. Jobboldali személyekből álló cso­port összejöveteleket szervezett „rózsafakadás” jeligével, mely összejöveteleken demokrácia ellenes kijelentések hangzottak el. A tervgazdaság ellen foglalt állást. Lakhelyén a demokratikus fejlő­dést magatartásával gátolta, ezért államvédelmi szempontból inter­nálása szükséges." /L. a BM Titkársága 10-1743/1960 sz. jegyzőköny­vét./

Birtha Zoltán dr. összetett, ellentmondásos egyéniség, igazi pol­gár és mélyen magyar érzelmű hazafi volt.

 

A recski tábor belülről

 A Rákosi korszakban az emberi üldözésnek többféle változata volt: súlyos és még súlyosabb. Recsk a megsemmisítő tábort szimbolizál­ja. Ez a tábor hasonlított leginkább a szovjet Gulághoz, a koncent­rációs táborokhoz, mert onnan a hírek nem jutottak ki. A hozzátartozók nem tudták ki hol van, él-e még? Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a recski kényszermunkatábor büntető intézmény volt. Ma már tudjuk, hogy miért kellett az ott fogvatartottakat agyondolgoz­tatni, éheztetni, agyba-főbe verni, rugdosni, 2 óráig gúzsba kötni, a félig vízzel telt földbevájt bunkerben 2-3 napig fogdában tartani. A foglyokat azért kényszerítették a hermetikus elzártságba, hogy a napi 12-14- órás munkával tönkrehajszolva, rabszolga módra a kár baleset, akár végkimerülés következtében mielőbb elpusztulja­nak.

Ép ésszel fel sem fogható, hogy 1200 cal. mellett hogyan tudtak a foglyok az andezit kőből „hattized köbméter” 5x5 cm-es kődara­bokat kifaragni. Aki 5 cm-nél nagyobbra törte a követ, az fogdába került.

Sztálin halála /1953.03.05/ után eresztékeiben recsegni kez­dett ez a modell. Nagy Imre miniszterelnök feloszlatta és eltün­tette az AVH legembertelenebbnek minősülő Recski Kőbánya Kényszer- munka Haláltábort.

A tábor volt foglya: Sztáray Zoltán CSÁKÁNYKŐ c. monográfiájá­ban /Püski Kiadó Kft. gondozásában 1997-ben Budapesten megjelent kézikönyv /közli a likvidálásra szánt 1500 recski fogoly névsorát, amelyben dr. Birtha Zoltán neve is szerepel.

 

Családi élete

 A harmonikusnak tűnő családi életet feltétlenül megzavarta a férj internálása. A család nehéz anyagi helyzetbe került. Sokkoló volt az a tudat, hogy a családfő talán már nem is él.

Megrendül a családi állapot, és a házaspár 35 év után 1971-ben felbontotta a házasságot.

A családtagok több évi megaláztatás után fokozatosan távoztak Magyarországról. Ágnes férjével együtt 1965-ban disszidált és Ame­rikában telepedett le. Őket követte az anyós /Muti/ 1967-ben. Sa­rolta asszony új férjével 1975-ben hagyta el az országot. Judit férjével és fiukkal 1977-ben távoztak Magyarországból. Zoltán hétszer látogatta meg családját Amerikában.

Utolsó kimenetelekor, 1984. május 3-án, már súlyos betegen érke­zett az USA-ba. Két orvos veje azonnal kórházba szállította az apóst. Elhanyagolt thrombosisát azonban meggyógyítani már nem tuták. Birtha Zoltán volt ónodi községi orvos 1984-.05.18-án meghalt.

Washington közelében a Berkeley-Spring-i kis magyar temetőben, a családi kriptában helyezték örök nyugalomba.

 

 Köszönet a forrásanyagért a:                                                  

• Egészségügyi Minisztériumnak                                                         
• Humánpolitikai Főosztályának,                                                          
• DOTE Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikának,                                              
• Történelmi Hivatalnak, Budapest,                                                     

 A  bibliográfér grémium tagjai:

• Maleczky Ferencné
• Póta Istvánné
• dr. Szepesy Lajos 
• dr. Takács Jenő

                                                                                     Szerkesztette: dr. Takács Jenő